2012. január 27. (13:12) Lépjünk időben! Adj esélyt, adj vért, adj életet!Újabb nagyszabású akciótervvel áll elő hamarosan a Harcművészek az Egészséges Gyerekekért Nonprofit Kft. A szervezet legújabb kampányában az eredeti céljai mellett a véradás fontosságára hívja fel a figyelmet, és ezügyben hívja azonnali és gyors segítségnyújtásra a hazai harcművészeket. Nem véletlenül, hiszen a harcművészek, a küzdősportolók életvitelük, edzettségük alapján kiváló donorként segíthetnek a rászorulókon. A több hónaposra tervezett kampány részleteit február elején ismertetik a HEGYEM vezetői."Egészség" – a HEGYEM-szótár legfontosabb szava. A két éve működő szervezet minden tettével és minden akciójával azt igyekszik szolgálni, hogy a vele kapcsolatban került rászorultak egyre egészségesebben és egyre harmonikusabban éljenek. ![]() Ezen tapasztalatok okán a HEGYEM menedzsmentje úgy döntött, hogy az eddigi célok mellett újakat tűz ki a tevékenységi lista tacepaójára. Ennek első és legfontosabb darabja az a mondat, miszerint a HEGYEM mindent megtesz azért, hogy egyre többen csatlakozzanak a véradás fontosságára felhívó kampányához. A hazai vérellátás megfelelő, ugyanakkor a véradási hajlandóság megőrzése és folyamatos növelése minden társadalom alapvető érdeke. ![]() A HEGYEM véradási akciótervét február elején ismerteti a nagyközönséggel, de annyit már most elárulhatunk, hogy a HEGYEM az ország összes harcművészét véradásra buzdítja majd.
Miért harcolunk? Magyarországon a véradási hajlandóság 4-5 százalék körül mozog, ami jelen pillanatban(!) kielégíti a kórházak vérigényét. Ugyanakkor látni kell, hogy a hajlandóság – ha minimálisan is, de – csökken, és stagnál azoknak a száma, akik csatlakoznak a véradási akciókhoz. A HEGYEM még időben szeretné felhívni a figyelmet a véradás fontosságára, még időben szeretné egyre többször és egyre nyomatékosabban elmondani: saját magunk is sokat tehetünk azért, hogy a betegek megfelelő ellátásban részesüljenek. A vér ugyanis életetket menthet; csak 4 deciliter vér, és megmenthetjük mások életét... – ez sohasem felejthetjük el. ![]() Ha minden egészséges felnőtt ember életében legalább egyszer adna vért, nem lenne, nem lehetne vérhiány. Miért van szükség véradókra? Mert a vér semmivel sem pótolható. Mert évente 400 ezer vérre, vérkészítményre szoruló beteg kerül a kórházakba. Mert a vörösvérsejt-koncentrátum legfeljebb 35 napig tárolható. Mert a 4 millió lehetséges véradóból csupán 250 ezer rendszeres donort tartanak számon Magyarországon. Ki lehet véradó? A véradásra való alkalmasságot mindig orvos dönti el; a leendő véradó részletes kikérdezése – korábbi és jelenlegi betegségeiről, egészségi állapotáról – és fizikális vizsgálata után. Véradó bárki lehet, aki egészségesnek érzi magát, elmúlt 18 éves, de még nem töltötte be a 65-dik életévét; testsúlya meghaladja az 50 kg-ot; nem vérzékeny; nem ájulékony; nem szoptató anyuka, és aki rendelkezik társadalombiztosítási (TAJ) és lakcímkártyával, illetve fényképes igazolvánnyal (pl.: útlevél, személyigazolvány, jogosítvány, diákigazolvány). A véradás 1959 óta önkéntes és térítésmentes, azonban a véradót 500 Ft-os étkezési utalvány illeti meg, amelyen élelmiszert vásárolhat. Magyar Vöröskereszt honlapja Országos Vérellátó Szolgálat honlapja Hogyan zajlik a véradás? A véradáskor mindössze 4,5 dl vért vesznek le az önkéntes pácienstől, általában a benne levő plazmával és sejtekkel ("teljes vér"), de lehet csak plazmát illetve vérlemezkét is adni. "Teljes vért" nők évente 3, férfiak 5 alkalommal adhatnak. A teljes véradások között legalább 56 napnak el kell telnie. Vérlemezke, illetve plazma hetente kétszer is adható. A vérvétel steril, egyszer használatos tűvel, zárt vérvételi rendszerrel történik; a véradás kb. 30 percig tart A vér a levételt követően egy steril vérvételi zsákba kerül, amely speciális anyagból készült. A zsákban a vér alvadását gátló és a vérsejteket tápláló oldat van – megelőzve ezzel a véralvadást és a versejtek éhezését. A vér vizsgálatakor meghatározzák a vércsoportot, kimutatják az esetleges vírusokat, de végeznek AIDS-szűrést és májműködést ellenőrző vizsgálatokat (GPT) is. Plazmát adóknál a vérfehérje mennyiségét is mérik. Miért hasznos a véradás a véradónak? A stockholmi Karolinska Intézet kutatócsoportja megállapította: a rendszeres véradók körében alacsonyabb a rákbetegségek előfordulási aránya, mint azoknál, akik nem adnak vért. A kutatók szerint a gyakori vérvétel ugyanis arra készteti a szervezetet, hogy a csontvelőben újabb vérsejteket termeljen, így felgyorsul a sejtosztódás, ami növelheti a vérképzőszervi rosszindulatú folyamatok kockázatát. A véradás befolyásolja az immunrendszer működését is: a véradás a vérben felhalmozódó felesleges vasat – amely szívproblémákhoz és egyes ráktípusokhoz köthető – rendszeresen kiüríti. Ennek köszönhető, hogy a véradók között csökkent a máj-, tüdő-, vastagbél-, gyomor-és torokrák kockázata. ![]() A véradás önzetlen segítségnyújtás másoknak, olyan gesztus, amely mindenképpen megbecsülést érdemel. Nem beszélve arról, hogy a véradással a saját szervezetünkkel is jót teszünk. A HEGYEM úgy véli, hogy a lelki és testi kihívásoknak mindig megfelelő harcművész társadalom tagjai olyan bázist jelentenek, amelyre mindig lehet támaszkodni. A harcművészek életvitelük okán remek donoralanyok, a tiszta és egészséges élet iránti elkötelezettségük pedig a felelősségteljes társadalmi viselkedés alapjául szolgál. A HEGYEM erre támaszkodik, és ezért indítja el kampányát. Kérjük, kövesse nyomon akciónkat! Vér a gyógyászatban – Kisokos Az emberi vér donor általi pótlása a XX. század eleje óta van jelen az orvostudományban, és hamar a gyógyítás nélkülözhetetlen kellékévé vált, hiszen a nagyobb műtéteknél, életmentő kezeléseknél és a gyógyszerek gyártásnál is nagy szerepet játszik. Az emberi vér nem helyettesíthető, ugyanakkor a „művér” létrehozására számos kísérlet történt már, de ezek máig nem hoztak tökéletes eredményt. Az orvostudomány többféle vércsoportrendszert ismer, különösen nagy jelentősége azonban a Karl Landsteiner nevéhez fűződő "AB0- és az Rh-rendszernek" van. Az első alapján A, B, AB és 0-s vércsoportokat különböztethetünk meg. A vércsoport tulajdonságai az érett, sejtmag nélküli vörösvérsejtek felületén lévő antigéneken alapulnak; a több száz ismert antigén közül vérátömlesztés szempontjából mindössze kettő jelentős: az alfa (A) és a béta (B) jelű. Az A-vércsoport azt jelzi, hogy a vörösvérsejten A-antigén van, a vérplazmában viszont béta-antitestek vannak. B vércsoportnál ennek épp a fordítottja igaz, míg az AB-típusnál mindkét antigén megtalálható, a 0-s vércsoportúaknak viszont semmilyen antigénjük nincs. A rászorulóknak legideálisabb, ha „csoportazonos” vért kapnak, de más lehetőség is van; a lényeg, hogy ne olyan vért kapjon, amelynek antitestjei megtalálhatók az ő vérében. Így A-s és B-s vércsoport nem keveredhet, az AB vércsoportú ember azonban elvileg bárkitől kaphat vért, hiszen nincsenek antitestjei. A 0-s vércsoportúak vészhelyzet esetén bárkinek adhatnak vért, mert nem létező antigénjeik nem váltanak ki védekező reakciót a befogadó vérplazmában, ők viszont csak 0-s vércsoportú vért kaphatnak. A helyzetet bonyolítja még az Rh-faktor is, amit nem szabad figyelemen kívül hagyni. Az RhD antigént a már említett Karl Landsteiner és Alexander S. Wiener fedezte fel 1937-ben, és a rhesus majmok vérében mutatták ki először – innen az Rh jelölés. Az ember vérében ez az antigén vagy jelen van (Rh+), vagy nincs (Rh-). Az Rh+ domináns mendeli tulajdonság, azaz valaki csak úgy lehet Rh-, ha mindkét szülőtől olyan gént örököl (ettől még persze mindkét szülő lehet Rh+, ha heterozigóták). Az Rh- vérben természetes körülmények között nincsenek jelen antitestek, így a legtöbb esetben a véradásnál nem kell figyelembe venni ezt a vércsoportot. Rh- donorok vérét azonban antitest-vizsgálatnak kell alávetni. Figyelembe kell venni, hogy ha Rh- ember kap Rh+ vért, akkor az antitestek kialakulhatnak. Ezért olyan Rh- nőnek, aki még teherbe eshet, nem szabad Rh+ vért adni, mert ez egy Rh+ magzat esetében problémát okozhat, ugyanis az antitestek a méhlepényen keresztül a magzat vérébe jutnak, és megtámadják a magzat vörösvértestjeit. Ugyanez az állapot előállhat akkor is, ha az Rh- anya és az Rh+ magzat vére keveredik. Ebben az esetben anti-D antitestek termelődnek az anyában, melyek vagy a szülés során (amikor az anya és a magzat vére keveredhet), vagy a következő magzat hordásakor okoz betegséget, amit "hydrops foetalisnak" neveznek. |
||



