Több izzadt póló, falra kitett molinó és szikár arcok – a Tigris Dojo legnagyobb eseményén, az immáron ötödik alkalommal megrendezett „24 órás küzdelmen” ezek a momentumok voltak azok, amelyek a HEGYEM-aktivisták aktív jelenlétéről tanúskodtak.
A szeptember második hétvégéjén megrendezett non-stop küzedelemsorozaton százötven karatéka vállalkozott arra, hogy megméretteti magát.
A kiírásban nem voltak megkötések. A rendezvény nyitott volt az összes karatéka számára, de – ismerve a fizikai és mentális próbatétel nagyságát – mindenki csak és kizárólag saját felelősségre vehetett részt az eseményen.
Külön kiemelendő és a budo szellemiségének ökumenikus jellegét hangsúlyozza, hogy Sensei Fris Ferenc nemcsak a küzdelmekre helyezte a hangsúlyt, hanem azt is fontosnak tartotta, hogy egyéb küzdősportok mestereit is meghívja az eseményre.
A rendezvényen így jelen volt Shihan Szénási Zsolt, Szilágyi István (Mediball, Tai Chi mester), valamint több kempos is, akik színeket, hangokat, kyotermekben ritkán látott mozdulatokat hoztak magukkal a hatodik kerületi dojóba.

Büszkességgel írjuk, hogy a „próbán” több HEGYEM-aktivista is képviseltette magát.
A küzdelemekben a HEGYEM egyik alapítója, Dr. Gubacsi Attila (2. Dan) mellett csapatunk büszkesége, Kormány József (100 küzdelem) is részt vett, de a felügyelőbizottság részéről Bíró János (40 küzdelem és 500 fekvőtámasz) , valamint a HEGYEM tábor egyik instruktora, Tombácz Gábor (120 küzdelem) is szembenézett a megpróbáltatás dógiba öltözött „rémével”.
És ha már ott voltak, gondoltak a picikre is: az alapító felajánlotta, hogy 5000 felülést végez 10 óra alatt a gyerekek javára.

A felajánlást a Sensei teljesítette; ennek mikéntjéről mindent elárulnak azok a fotók, amelyekre az ember könnyen ráakad a net fényképgazdag hálójában.
Szakértő szemmel vetjük monitorra, hogy a rendezvényen pazarul sok kimagasló küzdelmet láttunk. Ezt azért fontos megjegyezni, mert ez is bizonyítja: a karatékák nem „alibizték le” a sorozatokat, hanem teljes szívvel álltak ki egymás és az idő ellen...
Külön érdekesség, hogy az ötödik Dan-fokozattal rendelkező Shihan Bence Antal fehér övvel állt tatamira, így jelezve: nem az öv színe számít, hanem a stílus által közvetített spirit.
A karatékák a 24 órás küzdelem után pihegve, de büszkén konstatálták: sikerült a próbatétel.
Mi ehhez csak két dolgot teszünk hozzá: ad1) ha valaki hisz magában, akkor lehetetlen nem létezik; ad2) reméljük, hogy jövőre újabb hosszú és veretes cikkben állhatunk ki ismét az erődemonstrálás csendes fontossága mellett...