Zsúfolt helyszín, izgatott HEGYEM-gyerekek, körmölő újságírók, büszke alapítók, "csibészmosolyú" Erdei Zsolt és őszinte szeretettel beszélő Pártos Csilla – talán ezekkel a rövid tagmondatokkal lehetne leírni leginkább, hogy milyen mozzanatok tagolták a HEGYEM bemutatkozó sajtótájékoztatóját a budapesti Café Cino bisztróban.


A szervezet ünnepélyes közvélemény elé lépésének az újságírók, barátok mellett számos kiemelkedő magyar harcművész, illetve budo-vezető is szemtanúja volt.
Többek között a magyar harcművészetek elindulásánál atyai gondoskodással segédkező Dr. Galla Ferenc, Dr. Mészáros János, a karatékák szövetségi vezetője, S. Kovács Ádám Világjátékok-győztes karatéka, Kalmár Árpád, a Magyarországi Harcművészetek Össz-Szövetségének elnöke,  de szinte valamennyi elismert és jól működő harcművészeti irányzat magasrangú képviselője megjelent a rendezvényen – ne kérjék tőlünk, hogy mindenkit felsoroljunk...
– Jó és rossz élményeim tanították meg arra, hogy mindig meg kell találni az egyensúlyt, mivel „hullámzó” életünket csak a harmónia, csak a harmóniára való törekvés teheti teljessé – mondta Pártos Csilla, a szervezet „anyai” Nagykövete.
Az egészséges életmód híve, gondolatainak, gyakorlatainak "misszionáriusa" ezen kívül elmondta: sajnos olyan korszakban élünk, amikor csak kapkodjuk a fejünket a változások láttán, és kevésbé törődünk azokkal a dolgokkal, amelyek igazán fontosak számunkra.

Pedig baj van, pedig nagy baj van... A magyar gyerekek jelentős része nem jut hozzá megfelelő minőségű és mennyiségű táplálékhoz, és nincsenek olyan kezek, amelyekbe kapaszkodhatnának. Jelenleg 850 ezer magyar gyermek él a létminium alatt, a magyar gyerekek 80 százaléka nem kapja meg a napi szükséges vitamin- és fehérje-adagot, a lurkók egyharmada egyáltalán nem reggelizik, a gyerekek több mint fele változtatna családja életén.
A HEGYEM azért alakult, hogy élelmet és a harcművészet értékeit kínálva, kezet nyújtson azoknak, akik a segítségét kérik.
– Sohasem szabad elfelejteni, hogy az ember életében mindig akad olyan "hegy", amit meg kell mászni. Vagy meg kell mászni a hegyre, vagy fel kell húzni rá másokat. Olykor magunkért küzdünk, olykor a gyerekünként, olykor ismeretlenekért – az élet minden próbatétellel tanítani akar nekünk valamit. Most azt a pillanatot éljük, amikor másokért kell küzdeni – fogalmazott Csilla, és könnyeivel küszködve mesélt arról, hogy amikor ő komoly bajban volt, mennyi segítséget kapott a családjától.
A két harcművész a tisztességes harc, a külső és belső harmóniára való törekvés, a bátorság és az elesettek felkarolása nevében fogott kezet, hogy egy nyertest nem hirdető mérkőzésen harcoljon az érdektelenség, a közömbösség, a szegénység ellen, és az egészséges életvezetés mellett.  
– Mindig azt tartjuk szem előtt, hogy kinek mire van szüksége. Ennek szellemében az általunk adott támogatás jelenthet felszerelés-ellátást, versenyekre való felkészülést előmozdító támogatást, utazásbeli segítséget, utaztatást, előadásokat, oktatásokat, a szellemi fejlődést elősegítő kiadványokat, tanfolyamokat, és konkrét élelemszállítást is – fogalmazott Gubacsi Attila, majd hozzátette: minden támogatásra pályázni kell.
– A szervezet a segítségnyújtás meghatározásában kiemelten kezeli azt, ha a rászoruló gyermek kimagaslóan eredményes választott harművészetében, vagy éppen szeretne csatlakozni valamely klubhoz, de erre – rászorultságának okán – nincs lehetősége – egészítette ki az ügyvezető igazgató mondatait Dr. Zsuga János társalapító.
– Egy ember, két ember viszont nem elég! Egy Erdei Zsolt nem elég, egy HEGYEM nem elég! Sok apró közösségre, sok elkötelezett emberre, sok kinyújtott kézre van szükség. Kevés, ha példaképként élünk, ha olykor odafigyelünk és segítünk a bajbajutottakon. Elsősorban ugyanis a fejekben kell rendet tenni: aki tud, az segítsen, akinek pedig szüksége van a segítségre, az kérjen segítséget! Ezért kérem Önöket, hogy minden fórumon adjanak hírt a szervezet munkájáról, mindenki lássa, hogy, ami itt zajlik, ezen a családias és tenniakaró sajtótájékoztatón, az insprálóan hasson mindenkire” – egyértelműsített Erdei Zsolt, a szervezet „apai” Nagykövete.

Zsolt szavaival csak egyetérteni lehet. Vélhetően éppen ebből adódóan az alapítók fontosnak tartották, hogy a megjelent – mind a sport-, mind a társadalmi életben kimagasló eredményeket elérő – vendégeket felkérték a szervezet népszerűsítésére, valamint kiosztották az első HEGYEM Diplomata Megbízóleveleket is.
A diplomaták a szervezet olyan elhivatott támogatói, akik jártukban-keltükben elviszik a szervezet hírét, akik fórumokon, rendezvényeken, médiumokban, sörözés közben, baráti találkozókon, vagy éppen az edzőteremben elmondják a többieknek: a HEGYEM létezik és segíteni akar.
A szervezet ügyvezető igazgatója ezek után felsorolta azokat az eddigi eredményeket, amelyek a szervezet működését igazolják. A segítséget a HEGYEM-gyerekek nevében Veres Richárd többszörös kick-box világbajnok köszönte meg.  

A közönség egyöntetű lelkesedéssel fogadta az elhangzottakat, és a sorokból többen felálltak, hogy személyes támogatásukról biztosítsák a szervezetet, valamint konkrét felajánlásokat is tettek.